Tornay András verseinek oldala
Rendszeresen új tartalommal!
a kapuban állok
virágok néma táncát nézem
hófehér tavaszban
ismerős harcokban
félreértett szavakkal
összetört nagy lakattal
csendtitok zajokban
lángoló fagyokban
szelíd halk dalokban
mennyillatú pokolban
az ajtódnál állok
virágok gyöngéd táncát járva
magam sem tudom mióta már
de még mindig várlak téged
egy külvárosi padon
madarakat hallgattam ki
elbújva egy nem működő szökőkútban
mások szavaival paráználkodtam
forrósággá nemesültek süldő napsugarak
s észrevétlenül
egyetlen rövid pillanat alatt
tavasz lett
holnap valaki más fog ugyanezen a padon
ismét feltámadni
kék illat a hófehér kádban
zöld ismeret és kedvesség az ágyban
vanília nappalok függöny és párna
narancs színű ízek dobozokba zárva
tavasszal és ősszel
bizonyos törékeny pillanatokban
ártatlan polcmuzsika találkozik
a mindenség fénysimogatásával
a kád az ágy a párna
csodatitkok néma tánca
egy gyermek egy érthetetlen titok egy hömpölygő kinyilatkoztatás
egy elesett egy keserű vádaskodó egy felfoghatatlan elhagyás
egy párna egy ostor egy hiányzó kézfogás
egy tőr egy sír egy észrevétlen pusztulás
kettő fél, fél kettő metszettelen halmazokban árulás
kettő a szunnyadó kettő a lázadás
kettő a csend kettő a hallgatás
kettő a koldus kettő a szúró némaság
három kereszt három nap harmathajnal ráadás
kő nélkül ruha nélkül meztelen feltámadás
három bocsánat három szeretlek halk rügyfakadás
tegnap düh ma csend holnap csodás halfogás
jászolban és templomban
tóparton és városban
hegyoldalban és pusztaságban
hajnalban és éjszakában
esküvői sokaságban
emberi sivatagban
betegek közt és gabonaföldeken
szélviharban és tengereken
útközben és megérkezve
leköpve és megsebezve
kereszten és sírba téve
némaságban eltemetve
feltámadva újrakezdve
„Ahol én vagyok, ott legyetek ti is.”
(János 14:3b)
Még több tartalmat keresel? Szeretettel ajánlom ezeket az oldalakat is!
