Hármasok harca

gyermek – felnőtt – öreg bennem test – lélek – szellem általam reggel – dél – este nekem múlt – jelen – jövő miattam fekete – fehér – szürke előttem balra – középre – jobbra velem hit – remény – szeretet értünk Atya – Fiú – Vigasztaló értem Budapest, 2021. szeptember 21.

Szépnek látlak

Voltál már kiszolgáltatott, szennyes, rút és tompa Rossz ösvényre léptél, fetrengtél mocsokba Bolyongtál a sárban, közben lelked hullott porba Mégis mindig szép vagy, nekem sosem voltál ronda Közeleg az ősz, búcsúzik a kerti fűzfa lombja Szent mimóza mosolyod gyengéd szellő hozta Minden hibád, hiányod már felejtésem foglya Szeretlek és várlak, lépj be otthonodba Budapest, 2021. … Continue reading "Szépnek látlak"

Meneküljünk el! Együtt. Még ma!

Szavakat gurítok óvatosan eléd Te némán suttogod: elég. Már elég. A tűző Nap elé csoszogva állok Perzseljenek szét az emésztő lángok Pihenj meg árnyékkarjaimban Merülj el kék gondolataimban Meneküljünk el! Együtt. Még ma! Kézen fogva érjünk majd célba Elengedjünk fontosnak hitt bárgyú harcaink Tiszta forrást csókolnak remegő ajkaink Nem kell magyarázkodni. Eltűnünk csendben. Én suttogok … Continue reading "Meneküljünk el! Együtt. Még ma!"

Vesztesen

Számomra már véget ért a verseny. Vesztettem és pont ezért nyertem. Budapest, 2021. szeptember 10.

Árvák és öregek dala

Hiába beszéltek, már nem értjük Hiába siettek, már nem tartjuk a lépést veletek Hiába süt a nap, mi reszketünk Hiába vigasztaltok, nem vagyunk szomorúak Már befelé és felfelé nézünk Mindegy, hogy merről nyílik az ajtó Egyetlen dolog fontos nekünk csak: Szeressetek minket. Budapest, 2021. szeptember 5.

Egyetlen cipőm sem

egyetlen cipőm sem jó a lábamra az egyik összeszorítja az ujjaim a másik kényelmetlen a bokámnál a harmadiknak csúszik a talpa az esőben a következő feltöri a sarkam van amelyik jó lenne, de szűk van amelyik szép, de megnyomorít van amelyik nem szellőzik jól van, amit csak betéttel tudnék hordani van hivalkodó és van, ami … Continue reading "Egyetlen cipőm sem"