Nyár van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit.
Ősz van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit.
Tél van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit.
Tavasz van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit.
Jelen
A nagy hegy lábánál
mérleget és csomagot itt hagyok
kérdéseket és haragot lerakok
csendesen és szótlanul ballagok
észre sem veszitek ha meghalok
Budapest, 2017. július 8.
Az első három természetes szám
tiszta ágyban
dermesztő forróságban
először értem meg igazán
a galaktikus távolságot
a nulla és az egy között
évezredek csigaszáguldásában
először hasít belém az
áthidalhatatlan szakadék
az egy és a kettő között
a kettő és három ívei
már felfoghatatlan hatalmassággal
törpülnek el a poros utca zajaiban
harmóniahajnalok
szikár számok színeiben szoronganak
a sokjegyű számoktól meg kell szabadulni
soha nem érnek fel az első három misztikumához
a dermesztő forróságban
a megvetett hófehér ágyban
Budapest, 2017. június 22.
Egyetlen párás ablak hatalma
balladabalzsam és majonéz illata…
hullámhegedűszó gyöngéd hazugsága…
negyednapi időzónatorlódások emléke…
azért fohászkodom, hogy el ne ess a hóban
s szétválaszthatatlanul kapaszkodjunk mézeskalácsmuzsikákba
olyanokba, amiket még születésünk előtt vajúdtak őrült csavargók
sárból álmokat formáz ez az őszinte zene
halvány törékeny húrokkal szigeteket köt össze
reményt ad védelmező karokkal átölel
bölcsőtől kopjafáig elkísér s nem hagy el
sírva táncol nevetve zokog simogat kezével
árva melódiája beköti sebed elaltatva felébreszt
szent dallammal
szép szavakkal
kitárt ablakokkal
mondj igazat nekem
de remegj, ha hazudnod kell
és rettegj, ha rombolni indulsz
nekünk az egyszerűségben kellene andalogni
számokat és szabályokat száműzve csatangolni
Budapest, 2017. január 4.
Simán lehet
szelíden durva lenni
köveket mézzel enni
átölelve embert ölni
szép virágba mérget tenni
simán lehet
hegycsúcsokon völgybe vágyni
mosolyokkal gödröt ásni
csodában a gonoszt látni
sérült szívet megalázni
simán lehet
suttogással ordibálni
megérkezve tovább állni
bólogatva átkozódni
betakarva kitakarni
simán lehet
ígérettel cserben hagyni
tisztaságba fekélyt rakni
kezet fogva elfordulni
szentírással gyalázkodni
simán lehet
ha nincs bennünk szeretet
Budapest, 2017. január 17. „Mártírok”
Várlak
a kapuban állok
virágok néma táncát nézem
hófehér tavaszban
ismerős harcokban
félreértett szavakkal
összetört nagy lakattal
csendtitok zajokban
lángoló fagyokban
szelíd halk dalokban
mennyillatú pokolban
az ajtódnál állok
virágok gyöngéd táncát járva
magam sem tudom mióta már
de még mindig várlak téged
Budapest, 2017. február 13. „But Not For Me”
tavasz lett
egy külvárosi padon
madarakat hallgattam ki
elbújva egy nem működő szökőkútban
mások szavaival paráználkodtam
forrósággá nemesültek süldő napsugarak
s észrevétlenül
egyetlen rövid pillanat alatt
tavasz lett
holnap valaki más fog ugyanezen a padon
ismét feltámadni
Budapest, 2017. március 13.
Otthon
kék illat a hófehér kádban
zöld ismeret és kedvesség az ágyban
vanília nappalok függöny és párna
narancs színű ízek dobozokba zárva
tavasszal és ősszel
bizonyos törékeny pillanatokban
ártatlan polcmuzsika találkozik
a mindenség fénysimogatásával
a kád az ágy a párna
csodatitkok néma tánca
Budapest, 2017. március 15.
egy, 2, három
egy gyermek egy érthetetlen titok egy hömpölygő kinyilatkoztatás
egy elesett egy keserű vádaskodó egy felfoghatatlan elhagyás
egy párna egy ostor egy hiányzó kézfogás
egy tőr egy sír egy észrevétlen pusztulás
kettő fél, fél kettő metszettelen halmazokban árulás
kettő a szunnyadó kettő a lázadás
kettő a csend kettő a hallgatás
kettő a koldus kettő a szúró némaság
három kereszt három nap harmathajnal ráadás
kő nélkül ruha nélkül meztelen feltámadás
három bocsánat három szeretlek halk rügyfakadás
tegnap düh ma csend holnap csodás halfogás
Budapest, 2017. március 27.
Hol vagy? Merre vagy?
jászolban és templomban
tóparton és városban
hegyoldalban és pusztaságban
hajnalban és éjszakában
esküvői sokaságban
emberi sivatagban
betegek közt és gabonaföldeken
szélviharban és tengereken
útközben és megérkezve
leköpve és megsebezve
kereszten és sírba téve
némaságban eltemetve
feltámadva újrakezdve
„Ahol én vagyok, ott legyetek ti is.”
(János 14:3b)