Jelen

Tudom, hogy szeretsz

Tudom, hogy szeretsz
de segíts ezt érezni
Ismerem a választ is
de taníts még kérdezni

Szorítom a kezed
Nem szabad elengedni
Látom az utat is
Mégis el tudok tévedni

A keskeny ösvény szikláit is
tiszta szívből köszönöm
Veszteségben, ajándékban
Tőled van az örömöm

Nekem nincs már tervem
Csak követnek a lépteim
Álarcmorzsák hamujában
Felszárítod könnyeim

Budapest, 2024. május 31.

Városkép

Szemüveges szerelmesek
Keresztúton cipekednek

Néha önmagukat is szívből utálják
Néha smink nélkül szállnak a föld alá

Minden rossz döntés a bőrükre van varrva
Itt minden pillanatnak van már titkos hatalma

Itt a kedd is hétfő
Az egyenes is lépcső

Más tájakon kényeztet a természet
Itt poros és nyomasztó az enyészet

Szemüveges szerelmesek
Ólomkereszteket cipelnek

Itt a péntek is csak hétfő
De ez a harc lesz a végső

Budapest, 2024. május 23.

Választhatnánk azt is

Választhatnánk azt is, hogy szeretünk
Dönthetnénk úgy is, hogy nevetünk
Választhatnánk azt is, hogy építünk
Dönthetnénk úgy is, hogy szépítünk

Választhatnánk, hogy kinyújtjuk a tenyerünk
Dönthetnénk, hogy betöltjük a szerepünk
Választhatnánk, hogy béke folyón evezünk
Dönthetnénk, hogy minden rosszat felejtünk

Dönthetnénk, hogy csak felfelé repülünk
Választhatnánk, hogy hamisságot széttörünk
Dönthetnénk, hogy csak virágot ültetünk
Választhatnánk, hogy nyomtalanul eltűnünk

Dönthetnénk úgy is, hogy szépítünk
Választhatnánk azt is, hogy építünk
Dönthetnénk úgy is, hogy nevetünk
Választhatnánk azt is, hogy szeretünk

Választhatjuk azt is, hogy szeretünk

Budapest, 2024. május 1.

Nyitottság

A nyitott ablak arra késztet, hogy nézz ki rajta
A nyitott ajtó azt üzeni: lépj át határain
A nyitott szív megsimogat, majd átölel
A bárányfelhő hívogat: ülj le habjaimon

Budapest, 2024. április 18.

Lánc vers

Felfogtad, hogy óvatosan eltaszítunk.
De a lángod nem Te adtad oda.
Mi oltottuk el.

Tudtad, hogy már nem halljuk sóhajod
De a hangod nem Te adtad oda.
Mi némítottunk el.

Értetted, hogy terhed egyedül hordozod
De a batyudat nem Te adtad oda
Mi pedig súlyt tettünk még bele

Érezted, hogy nincs mit ékesíteni már.
De a láncod nem Te adtad oda.
Hanem hazugsággal mi vettük el.

Budapest, 2024. április 16.

Egyetlen dallam

Egyetlen dallam vissza tud vinni
Az ártatlanságunk évszakaiba
Ahol se táblák se korlátok nem voltak

Semmit nem tudtam tenni – te mégis szerettél
Semmit nem tudtam szólni – mégis értettél
Semmit sem tudtam adni – mégis gazdag lettél

Nem láncoltál le – pedig rabod voltam
Megtaláltál – pedig elkóboroltam
Nem birtokoltál, de a tiéd voltam
Csupán azért, mert én te voltam

Édenkertek kapujában
Mosolyban és könnyekben is
Kicsi fiad voltam

Budapest, 2024. március 6.

A fájdalom útja

csönd. ostor. fájdalom.
megyek. löknek. szitkozódnak.
csönd. ostor. fájdalom.

némaság. szégyen. könnyek.
tükörben Júdás. tükörben Pilátus.
némaság. szégyen. könnyek.

hallgatás. tövisek. veszteség.
egyedül. kiszolgáltatottan.
nélküled. miattad.
szerettem.
belehalok.

Budapest, 2024. március 29.

Kintsugi szeretet

A szeretet gyógyít

Az Isteni szeretet meggyógyít, ha eltörtél
Az Isteni szeretet kigyógyít, ha betörtél
Az Isteni szeretet begyógyít, ha mérget ettél
Az Isteni szeretet felgyógyít, ha beteg lettél

A szeretet gyógyít
Nem tud nem gyógyítani

Budapest, 2024. március 17.