Lázadó kiáltvány

Már kilógok a sorból, mert még valami belóg a képbe És szótlanul üvöltök, hogy ne tegyetek engem félre Most tavaszdalt gyűjtök, de elteszem gondosan télre Hát hiába püföltök, én csodákat hozok majd létre Már kilógunk a sorból, mert még valami belóg a képbe És szótlanul üvöltünk, hogy ne tegyetek minket félre Most tavaszdalt gyűjtünk, de … Continue reading "Lázadó kiáltvány"

Gitár és szerelem

Gyertyafényes kávézóban sziklafal előtt egy fiú pengeti gitárját egy lány énekel hamis hangok és érdektelen közönség zuhan tejszínhabos közönybe a fiú a lánynak muzsikál a lány önmagának játszik üvegbe zárt fények lobogni sem mernek ma este itt csak a húrok rezonálnak a gitár mosolyog a lány sír ma csak egy zenész muzsikál szerelmi szavakra feleszmél … Continue reading "Gitár és szerelem"

A nagy búcsúzkodás

túl sokszor integettünk már és remegő kézzel állunk ma is óvatos szavakat próbálunk gyantás fiókokból elővenni egyet kívánok csak az előtted álló útra: Ne legyen olyan, amit gyávaságod miatt nem teszel meg! … de ezt te már tudod is. Budapest, 2017. október 1.

Földrengés

árvaságtalálkozásaink fájdalomintegetéseink viharcsendjeink tudatlan tévelygéseink mind-mind csak ingatag cérnaszálakon reszket a holnapot támadó pusztító hurrikántámadásokban már látni az utolsó homokszemeket elfogy az időnk nem sejtjük – honnan is tudhatnánk – hány csepp tartalék lehet még a kegyelemgyolcsban már hallom az utolsó homokszemeket forduljunk meg! siessünk haza! Budapest, 2017. szeptember 9.

Szelfi

lehetsz bárhol és bármikor lehetsz vidám vagy búskomor lehetsz távol és         – a fenébe! már megint valaki beszállt a képembe – lehetsz akár szép, gazdag, földhöz láncolt nagyutazó Sosem fogod tudni magad megörökíteni. Bárhol és bármikor  

Minden nap

Minden nap megszületsz visszautasító nyomorunkban Minden nap menekülsz a hatalom tomboló gyűlöletétől Minden nap gyógyítasz néma szavaiddal Minden nap megmosod és megszárítod ragacsos lábaink Minden nap megeteted kisminkelt áruló ajkaink Minden nap meghalsz utálatközönyünk keresztfáján Minden nap mégis feltámadsz hajnalcsodáidban Minden nap -így ma is- mellém szegődsz felismerhetetlenül Budapest, 2017. szeptember 9.

Nap-tár 2

Hétfő van. Azt javaslom, hogy álljunk meg egy kicsit. Kedd van. Azt javaslom, hogy legyünk csendben még egy kicsit. Szerda van. Azt javaslom, hogy üljünk le egy kicsit. Csütörtök van. Azt javaslom, hogy pihenjünk egy kicsit. Péntek van. Azt javaslom, hogy lóbáljuk a lábunkat egy kicsit. Szombat van. Azt javaslom, hogy legyünk hálásak és hallgassunk … Continue reading "Nap-tár 2"

Nap-tár

Nyár van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit. Ősz van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit. Tél van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit. Tavasz van. Azt javaslom, hogy pihenjünk meg egy kicsit. Budapest, 2017. július 23.

A nagy hegy lábánál

mérleget és csomagot itt hagyok kérdéseket és haragot lerakok csendesen és szótlanul ballagok észre sem veszitek ha meghalok Budapest, 2017. július 8.

Az első három természetes szám

tiszta ágyban dermesztő forróságban először értem meg igazán a galaktikus távolságot a nulla és az egy között évezredek csigaszáguldásában először hasít belém az áthidalhatatlan szakadék az egy és a kettő között a kettő és három ívei már felfoghatatlan hatalmassággal törpülnek el a poros utca zajaiban harmóniahajnalok szikár számok színeiben szoronganak a sokjegyű számoktól meg kell … Continue reading "Az első három természetes szám"