Négyeshatos +álló

Várok. Megyek. Nem sietek. Négy villamost elengedek. Egyszer hozzád becsengetek. Napsugárban megfürdetlek. Szállok. Alszom. Felébredek. Hat villamost lemeszelek. Szóösvényen eltévedek. Csendörvényben elsüllyedek. Budapest, 2018. január 21.

Véres szemek

Hófehér mezőn vörös repedések. Iránytalan folyók, félreértett címek. Megpihenni vágysz, vagy harcolnál inkább? Blues-t vagy altatót mormol reszkető ajkad? Ne csak modulálj testvér! Kezdjünk végre új éneket! Budapest, 2018. január 15.

Megtalálva

tegnap kérdés, ma már válasz tegnap kétely, ma már támasz tegnap kérés, ma már hála tegnap tudás, ma már titok tegnap kaptam, ma már adok tegnap voltam, ma már vagyok tegnap még zaj, ma már csak csend tegnap még lent, ma már csak fent tegnap még fent, ma már csak lent tegnap még kint, ma … Continue reading "Megtalálva"

Itt is, ott is, amott is

néma kiáltásban száraz áradásban lassú gyógyulásban forró gyertyalángban vádló halogatásban rejtett szakadékokban szelíd megbocsátásban társas magányosságban fojtó szorításban élő meghalásban éber álmosságban dühös árvaságban a csendben, ahol az aranyhangok elhallgatnak a tóban, ahol üres hálóval csak roncsokat halásznak az úton, ahol sáros bakancsban sebesültek ballagnak ahol sohasem keresnélek, pontosan ott talállak Budapest, 2018. január 2.

Hazatalálunk

hangtalanul a bőrünkhöz simul a neved vajon mit csináltak mások május másodikán ma mégis mozaikszakadékokban csonkán harcolunk miközben modellt és szobrászt farag magából a márvány férfi, nő, fa, folyóárnyékban forog füves fövenyen hatalmas szem simogatja megbocsátott tévedéseink hazatalálunk hamuként puha novemberi hóesésben mi játékos csacska bohóctanoncok akik mindvégig hittünk a mézízű szépségben és szabadságban és … Continue reading "Hazatalálunk"

Lázadó kiáltvány

Már kilógok a sorból, mert még valami belóg a képbe És szótlanul üvöltök, hogy ne tegyetek engem félre Most tavaszdalt gyűjtök, de elteszem gondosan télre Hát hiába püföltök, én csodákat hozok majd létre Már kilógunk a sorból, mert még valami belóg a képbe És szótlanul üvöltünk, hogy ne tegyetek minket félre Most tavaszdalt gyűjtünk, de … Continue reading "Lázadó kiáltvány"

Gitár és szerelem

Gyertyafényes kávézóban sziklafal előtt egy fiú pengeti gitárját egy lány énekel hamis hangok és érdektelen közönség zuhan tejszínhabos közönybe a fiú a lánynak muzsikál a lány önmagának játszik üvegbe zárt fények lobogni sem mernek ma este itt csak a húrok rezonálnak a gitár mosolyog a lány sír ma csak egy zenész muzsikál szerelmi szavakra feleszmél … Continue reading "Gitár és szerelem"

A nagy búcsúzkodás

túl sokszor integettünk már és remegő kézzel állunk ma is óvatos szavakat próbálunk gyantás fiókokból elővenni egyet kívánok csak az előtted álló útra: Ne legyen olyan, amit gyávaságod miatt nem teszel meg! … de ezt te már tudod is. Budapest, 2017. október 1.

Földrengés

árvaságtalálkozásaink fájdalomintegetéseink viharcsendjeink tudatlan tévelygéseink mind-mind csak ingatag cérnaszálakon reszket a holnapot támadó pusztító hurrikántámadásokban már látni az utolsó homokszemeket elfogy az időnk nem sejtjük – honnan is tudhatnánk – hány csepp tartalék lehet még a kegyelemgyolcsban már hallom az utolsó homokszemeket forduljunk meg! siessünk haza! Budapest, 2017. szeptember 9.

Szelfi

lehetsz bárhol és bármikor lehetsz vidám vagy búskomor lehetsz távol és         – a fenébe! már megint valaki beszállt a képembe – lehetsz akár szép, gazdag, földhöz láncolt nagyutazó Sosem fogod tudni magad megörökíteni. Bárhol és bármikor