Szerző: tornayandras

tiéd vagyok, mégis elhagylak igazat szólsz, mégis tagadlak közelebb lépsz, mégis távozok állandót kérsz, mégis változok Budapest, 2024. január 22.

bántanak támadnak elhagynak sérülök mélyülök eltörök megérkezel megkeresel kézbe veszel haza viszel újjá teszel bármennyiszer Budapest, 2024. január 22.

Én találkozom veled – a kertben és a kerten kívül is – szavak nélkül Én szeretlek téged – egészben és összetörve is – szavak nélkül Én gyönyörködöm benned – akár szép vagy, akár nem – szavak nélkül Én utad vagyok – ha velem jársz, ha nem – szavak nélkül Te higgy bennem – szavak nélkül … Continue reading "Szavak nélkül"

az első, az egyetlen sejt a lélegzet ott bent vízesés és naplementék a szépség és a világoskék a tanítás és örökség a szent egyszerűség az ölelés a mosolygás a veszítés a találás kezeid biztonsága a folyók áradása szavaink némasága betegségek gyógyulása simogatás és csókok meg nem érdemelt bókok alkotásod lehetek jöhetek vagy mehetek elmúlás vagy … Continue reading "Életcsoda"

a megaláztatások után a gyűlölet kijáratánál az ütések, a nyilak marcangolását és a sebek gyógyulását követően egy teljesen váratlan – és mások számára láthatatlan – csodapillanatban megérkezik majd hangtalanul a simogató vigasztalás aki pontosan a te méretedben a legkedvesebb színeidben öltöztet majd palástba minden sérülés csillogó tengerhomokba süpped a kiontott vér felszárad és eltűnik s … Continue reading "Örökkön-örökké"

Nincs karácsony, van karácsony Odaégett a kalácsom Odaégett, nem is bánom Összezúzták minden álmom Akcióznak most a boltok Eltűnnek a makacs foltok Ha eltűnnek nekünk jó lesz Hidegen hagy ki mit érez Hamis árnyék karácsonyfa Tűzveszélyes a sok gyertya Itt egy földgömb, felmelegszik Sok szeméttel tönkre tesszük Kis karácsony, nagy karácsony Van-e pénzed a számládon? … Continue reading "Kis karácsony, nagy karácsony a világ vége felé"

hótiszta tollpihék hullanak angyalszárnyak veszteségei sohasem nőnek ki újra simogatásod már elérhetetlen nem léphetünk ártatlanul ugyanarra az útra hideg sötét az este mába fagyott a tegnap üres korsót viszek a kútra harmóniáért könyörgök a szuszogásod már csak egy kopott kép hajnalaid kövültek a múltba Budapest, 2023. november 13.

Lassan már négyjegyű lesz a hajnalok száma Mégsem fárad el a viaszgyertya lángja Az évszakok is hűségesen körbeértek újra Aranysárga leveleket gyűjt a szél az útra Budapest, 2023. november 1.

A szerelmed csak egyetlen egyszer kaphatom meg Minden más nosztalgia vagy butuska remény csupán A teljes meztelenség pillanata csak először ajándék Ami utána történik mindössze a valótlanság variációi Nem marad más: Hűséges szeretetedért Kitartásodért és türelmedért Könyörög reszkető szívem Budapest, 2023. szeptember 23.

Virágszirom távolságból Szemlélem csodálatos kertedet Hajnali harmat oltja szomjamat Óvatosan köszöntöm A fűben megbúvó apróságokat Nem érdekelnek az árnyaid A vesztes pillanatok, a mások árulásai Csak a tiszta hangok forrása suttog Mennyei harmónia simogat békét kérdéseimre Miközben lassan átérek a nagy folyón túlra Ahol kedvesen mosolyog rám jelenléted Észrevétlenül ismét álomba merülök Budapest, 2023. szeptember … Continue reading "Csodálat"