Jelen

Nyár

csendverseny és álomvirág
úttaláló térképtelen térpadok
altató óra remegő ketyegése
lázlángú sivatagban megfagyok

Budapest, 2018. július 8.

Itt felejtettél

levendulafagylalt néma olvadása
téli júliusok nagylevelű feledékenysége
titokhangok szelíd vigasztalása
remegő érintésed néma karcolása

napszemű alkotóm
elhangolt altatóm
lepkeszárnyú páncélom

egyetlen szeretőm
ismeretlen teremtőm
frissen ásott temetőm

Budapest, 2018. július 8.

Átlényegülés

bársonymaszkjaim elkoptak vagy lemállottak
már nincs semmi kötődésem a termőföldhöz
látod… teljesen városi lélek lettem
mint fa és lombja októberi hajnalon elbúcsúztunk
most azonban már tükörszárnyalás könnyedségében játékcsoda lopakodik

lábujjhegyen rajongok simogatásaidért
ezért az emberszínű tájban csendben összehajtalak
szeretetbőröndbe csomagollak

korlátlanul rád bízom álmaim
és halk puha altatód édeskés dallamára
hópehelyként felolvadok
miközben örökre eltűnök forró tenyeredben

Budapest, 2018. május 17.

Vonaton február

Hamvasmályva harmóniák születnek
ahogy decemberi ráncos kezek
egy májusi dalocskát próbálnak
elhangolt és kopott zongorán
újra életre kelteni

tervek és emlékek folynak
egyetlen lomha zakatolásba
keressük azt a szót, ami még szent lehet
amit nem fed még be a szürke groteszk por

pislákoló fáklyahamu
téli földmagány szomorúsága közben
szép lassan sötét lett
s az ablakok elé egy másik világ lopakodott

észrevétlenül átsiklottunk egy másik országba
ahol már nem értjük a táblákat
és csak találgatjuk a feliratok üzeneteit

Valahol, 2018. február 19.

Megtalálva

tegnap kérdés, ma már válasz
tegnap kétely, ma már támasz
tegnap kérés, ma már hála

tegnap tudás, ma már titok
tegnap kaptam, ma már adok
tegnap voltam, ma már vagyok

tegnap még zaj, ma már csak csend
tegnap még lent, ma már csak fent
tegnap még fent, ma már csak lent
tegnap még kint, ma már itt bent

Budapest, 2018. január 10.