Isten hozott.
Isten éltessen!
Isten veled.
Isten nyugosztaljon!
Jelen
Csak csend
csend
csak csend
szagtalan, tapinthatatlan csend
láthatatlan, dúdolhatatlan csend
októberi levélgyűjtős csend
elfogult, védelmező, áldozatos csend
átölelő, önzetlen és integető csend
ártatlannak és szépnek látó csend
elengedő, de hazaváró csend
kertészkedő és gondoskodó csend
otthont teremtő, nem panaszkodó csend
mosolygó és vajúdó csend
utazó és bolyongó csend
halhatatlan, hallhatatlan csend
tehetetlen
temethetetlen
lehelettelen
lehetetlen
csend
csak csend
Budapest, 2021. november 23.
Üzenet
Üzenet érkezett: „Tartozás jóváírva.”
Isteni a szolgáltatás!
Budapest, 2021. november 21.
Koncert
Muzsikálj nekem te őrült ismeretlen
Rejtélyhajnalt, zúzmaraszenvedélyt
Tekints rám te tébolyult tehetség
Kapard, simogasd, átkozd, kényeztesd a húrokat
Lépj velem angyallábnyomokba
Repüljünk virágsziromszőnyegen
Itt hirtelen idegen világok karcolják egymást
Légy hű útitársam
Nem szabad már többször eltévednem
Budapest, 2021. november 21.
Kezdeteim
kuszaságkétely
közönykiáltás
kalandkaloda
könnykönyörgés
keresztútkíváncsiság
körköröskezdeteim
Budapest, 2021. november 21.
Hajszálak
A kisfiú magasra próbál ugrani
Azt hiszi, hogy sikerül elrugaszkodnia
S egyszer talán repülni is tud majd
A rózsáról a sárga szirmok
Hangtalanul válnak el
Óvatosan, puhán érkeznek a földre
Egyetlen mozdulatban feloldódik
A gyengédség, az illat, a szívverés, a tánc
Angyali szépség vakít el
Vonz és befogad
Lebegni tanulnék, de betakarnak hatalmas
Bontatlan szárnyaim
Misztikus találkozás ez
Jelenlétben hiányban
Meztelenül ruhában
Tapsviharban magányban
Mesterben és tanítványban
… és most velem lépdelsz
a hajnali ködös folyó partján
Együtt fázunk
Egymást takarjuk be néma szeretettel
A tűz szép lassan felmelegít
Távolban harangok zúgnak
Angyalok és szentek
Békehavat szórnak
… és én már nem akarok felseperni
hátha itt marad így néhány hajszálad
amibe belekapaszkodhatok,
ha netán majd süllyedni kezdenék
Budapest, 2021. november 20.
Ima
Tudom, hogy már nem lehet
Mégis gyermekként könyörgöm:
Valahogy próbálj engem még szeretni.
Budapest, 2021. november 15.
Csendek
Kopogtatnak súlyos dühös csendek.
Örök titkokat őrző sziszegő percek.
Most társad lettem némaságodban.
Budapest, 2021. november 15.
Földrengés
némaságba és távolságba szakadt
a legszebb színű kékezüst tekintet
elváltak egymástól szavak és fogalmak
minden mi itt maradt anyag csupán
bűntudatunk lassú körmenete
ünnepli a túlélést és romokat
Vajon hány követ vagy sziklát
tudtunk volna még elmozdítani
nem lesz azért sem önsajnálat
mert minden csoda és ajándék volt
húszezer-százhetvenhat
egyszerre megélt hajnal
itt remeghet a föld, vagy ömölhet a láva
hiszen te már tudod: a lakat nincs is zárva
köszönök mindent, jól csináltad végig
a dalt mit dúdoltál, most viheted az égig
Budapest, 2021. november 13.
Most van jól
Most már érthetsz és megérthetnek
Mostantól hibátlan a muzsika
Most találkozhatsz testvéreiddel
Mekkora öleléseket kaphatsz
Micsoda virágok közt léphetsz
Most jönnek csak igazán az ízek
Most még szebb lesz a paletta
Bársonyszirmos simogató sárga rózsa
Nem szárad el az őszi levél sem
Nincs mellé ütés a zongorán
Hibátlan a kórus, megmosolyogtat
a dráma, a kor, a sok-sok hiábavalóság
Fiatal vagy, hibátlan és gyönyörű
Teljes és tökéletesen szabad
Most van jól
Most jól van