Tornay András verseinek oldala
Rendszeresen új tartalommal!
A hajnal előtti csend
A hófehér, a szent
A lentben rejlő fent
A polcokon a rend
A bocsánat itt bent
A gitárhúr, mi peng
Színezni a színtelent
Érezni a szenvtelent
Ünnepelni döntetlent
Meglátni a végtelent
Szeretni a védtelent
Átölelni az idegent
Megérteni a hitetlent
Javítani, mi félrement
Elrejtőzni most idebent
A harcos, aki megpihen
A kérdés, ami kijelent
A válasz, ami rádöbbent
Tervezni a véletlent
Megtalálni az egyetlent
Elhinni, hogy végbement
tömegmagányban
vérző tövisek közt
keresem a tekinteted
a köves homokba írós
a sötét kertben sírós
a bénát meggyógyítós
a hibát megbocsátós
a Lázárt feltámasztós
a kenyér és hal megosztós
szelíd tekintetet
szavak, törvények, intézmények,
szabályok, szolgák és uralkodók nélküli
vihart lecsendesítő
békességet teremtő pillantást
amelyik felismer
Édes és egyszerű dallam csendjével simogat
Egyedül ennek talán lehet még értelme
Egy dal és egy vers most reményt tartogat
Kilépünk a sötétből és belépünk az életbe
az igazi lényeg láthatatlan
az ismeret kincse bonthatatlan
a szárnyalás vágya halhatatlan
a válaszok útja járhatatlan
Ahol Heródes támad föl és nem Lázár?
Ahol az a bűn, ha nem árulsz el csókoddal?
Ahol megnyitják a fogadót Betlehemben?
Valóban ilyen világot akarunk?
Ahol méltatlanok ítélkeznek aranymoslék szavakkal?
Ahol az ostobaság oltárait építjük serényen?
Ahol kártevők mérgezik mindennapi kenyerünket?
Valóban ilyen világot akarunk?
Dicsőség legyen a Mennyben.
Csak ott legyen, ott fent.
Mi nem tudunk bánni vele.
Ne legyen senkié itt lent.
Békesség legyen a Földön.
Nagyon kell, hogy jöjjön.
Angyalok szüntelenül küldjék.
Az égben soha nincs rá szükség.
kikerülhetetlen
Az élet nem alakul, hanem alakítod
A kincset megtalálod, vagy eltaszítod
Ajándékod gazdaggá tesz, vagy ki sem bontod
Az élet nem alakul, hanem alakítod
A kezed összezárod, vagy kinyújtod
A szíved elhidegül, vagy lángra gyújtod
A szó megszületik, amikor kimondod
De elnémul a zene, ha végleg lehalkítod
Elapad a folyó, ha a forrást kiszárítod
Elalszik a tűz, hogyha nem táplálod
Tönkre mehet kerted, hogyha nem gyomlálod
Csodát élhetsz át, vagy örökre útját állod
Az élet nem alakul, hanem alakítod
A kincset megtalálod, vagy eltaszítod
Ajándékod gazdaggá tesz, vagy ki sem bontod
Az élet nem alakul, hanem alakítod
(örökké tartó változat)
Táncolunk a csendben
Egyedül vagyunk ketten
Ismert és ismeretlen
Szerelmes szeretetben
Ballagunk a csendben
Kezed a kezemben
Bandukolunk ketten
Szerelmes szeretetben
Hallgatunk a csendben
Fény csillog a szemben
Meghalva és megszületve
Szerelmes szeretetben
Elalszunk a csendben
Simogattad testem
Simogattam lelked
Szerelmes szeretetben
Álmodunk a csendben
Sosem hagylak cserben
Hozzád bújva fekszem
Szerelmes szeretetben
Tisztulunk a csendben
Poklunk már a mennyben
Dolgaink már rendben
Szerelmes szeretetben
Eltűnünk a csendben
Előttünk a minden
Lelkünk némán lebben
Szerelmes szeretetben
úgy tűnik, hogy igazából sosem én választok játékosokat
csupán elhagynak, eldobnak, kiütnek
de leggyakrabban észre sem vesznek
így mindig csak más oszt lapot
a léleknek, szívnek és a testnek
így más nevet a végén, más ér be a célba
amíg én a start mezőn toporgok
magam leszek csaholó farkasoknak préda
