Ilyenek ezek az irreális szeptemberi hajnalok önpusztító mocsokba lehúzó vad hajlamok őrült szabályokba zárt kicsinyes zsarnokok szegénységben nyomorgó féregszívű gazdagok emberalatti értelmetlen káoszok emberfeletti égre nyíló ablakok vigasztaló reménységű hófehér rajzlapok csodában született kristálytiszta harmatok agóniát simogatva meggyógyító balzsamok én mindeközben itt vagyok és nem vagyok loholok vagy topogok dadogok vagy zokogok a most is …
Continue reading "Szeptemberi hajnalok"
csendes esőcseppekkel, eláztatott levelekkel, apró fehér pókkal, puha takaróval simogatva jött az első szeptember nélküled talán a víz teszi, de máris folyékony illattá egyszerűsödnek emlékeink, melyeket sohasem éltünk át teljesen egy éve még énekeltél és szőlőt ettünk a szélvédett házfalnál éppen akkor születtek a kismacskák nem ismertük egymást, de legalább kérdeztünk amikor kérdeztünk, akkor legalább …
Continue reading "Kenj nekem egy mézes-vajas kenyeret"
Zokog az Isten, amikor intézménybe zárják. Eközben úgy töri át a falakat némaságával, hogy észre sem veszik a “hatalma sok”. Budapest, 2022. szeptember 15.
Létrehívnál? Lehívnál? Áthívnál? Behívnál? Felhívnál? Meghívnál? Előhívnál? Elhívnál? Hazahívnál? Budapest, 2022. szeptember 4.
ártatlan elérhetetlen holdmelódiák elegáns csillárok és csatakarcolt gázlámpák a távolság sajnos nem üveggolyó hanem hömpölygő bűzös szakadék miközben hőseink, álmaink és ideáink ködbe veszve eltűnnek vagy elfogynak szavaink elértéktelenednek éltelenül és élettelenül megkopnak nem tudok mit kezdeni veled nem tudok végezni sem veled kiszáradtak szép találkozásaink elapadtak gyöngyöző forrásaink de pernyeparázs hangokból titkon himnuszok születhetnek …
Continue reading "Távolság"
Bentről keményedünk kifelé Lassan gyógyulnak sebeink Kell lennie célnak, de mégsem tudjuk a hogyant, a meddiget és a miérteket Egyre inkább azok a dolgok határoznak meg amiket nem teszünk meg Fontosabb lesz az olvasatlan könyv A meg nem írt szimfónia A le nem festett borzalom Langyos lett minden, dohos lett a díszletek szaga A szürke …
Continue reading "Kövek a helyünkre"
Ha a központban vagy, az elején gyakorlatilag bármerre elindulhatsz. De egy idő után már csak arra haladj tovább, amelyik út felém vezet. Át kell majd menned néhány híd alatt is. Aluljárók is lesznek. Vigyázz, mert némelyik nagyon koszos és veszélyes is. Amikor eléred a teret, onnan már csak egy irányba tudsz közlekedni. Szállj fel arra …
Continue reading "Hogyan jutsz el hozzám? – Útbaigazítás"
Az üres kartondobozokat komótosan összetépjük Mert lassan már majdnem tényleg megértjük Hogy mindent egyedül Te tartottál össze Felhalmoztad túlélésünk nehezebb időkre Kibogoztad a színes kusza összeérő szálakat Játszóteret adtál, zenét és védelmező várakat De búcsú nélkül kiléptél Még csak el sem köszöntél Mi árván és kifosztva Egy új harctéren maradtunk Tisztulsz már, máshol jársz Így …
Continue reading "Kicsomagolás"
Véletlenül talált üres hógömböm milyen tájat álmodjak beléd? Milyen valótlanságot takarjon be zárt rendszeredben a soha el nem olvadó szobahőmérsékletű műanyag hóesés? Budapest, 2022. július 26.
– Ezt hogyan csináltad? – Nem tudom. Nagyon akartam. Budapest, 2022. július 18.