Bentről keményedünk kifelé
Lassan gyógyulnak sebeink
Kell lennie célnak, de mégsem tudjuk a
hogyant, a meddiget és a miérteket
Egyre inkább azok a dolgok határoznak meg
amiket nem teszünk meg
Fontosabb lesz az olvasatlan könyv
A meg nem írt szimfónia
A le nem festett borzalom
Langyos lett minden, dohos lett a díszletek szaga
A szürke foltok mögött elenyészett az ünnepi ruha
Hisz sem a forrót sem a hideget nem bírjuk már
minden mérlegünk rozsdaszínben pont középen áll
Forrósodik a levegő, égnek az erdők
Szentek porosodnak magányosan
Elapadnak a források
Üresen maradnak a padok és padsorok
Hamarosan készülnek a kövek a helyünkre