Sziklák közé esett mag vagyok – tudom, hogy érted Megvetett és elutasított leprás vagyok – tudom, hogy érted Hazug és képmutató szolga vagyok – tudom, hogy érted Mozgásra képtelen nyomorék vagyok – tudom, hogy érted Önelégült és beszűkült elit vagyok – tudom, hogy érted Parancsot teljesítő vad katona vagyok – tudom, hogy érted Tudatlan halászember …
Continue reading "Tudom, hogy érted"
Toljuk arrébb és tegyük máshova az ágyat Fessük ékszerdoboz falainkat bársonyvörösre Játsszunk óvatosan új, még szelídebb dalocskákat Álmodóknak osszuk szét nyereményeinket Semmit és senkit nem birtokolhatunk úgysem Budapest, 2023. január 14.
ajándékingyen kapott éjkorom árnyalatú keménygrafit ceruzával véletlenül karchúzott fekete vonal vagyok csupán a fehér ajtón, a meglazult szürke kilincs felett piros lángok aranyhíd égők mezőzöld örzőfalak kék gyászfátyolselymek minden felismert és elrejtett titkom ellenére elmosódott kaleidoszkóp palettám zsibongása dacára habár lehorgonyzott sanzonszőnyegeim jó illattal andalítanak mégsem találkoznak ölelkező szavaink és szándékaink az idők végezetének barna …
Continue reading "Vissza- és elutasított színek"
Öböl csendjében üvöltő hajnali kukásautó Kitartás helyett papírból sokszorosított hűségkártya Jogos panaszlevelek megválaszolatlanul Újraértelmezett kudarcálmok Árucikké silányított kapcsolatillúziók Meghamisított csókok elszakadt karácsonyi csomagolásban Gyávaság és lustaság színlelt kifogásai Hatalomról mosolyogva lemondani Minimalizmus villogó neonrózsaszínben Szintetikus szívdöglesztő szirupszólamok Vigyázzunk újszülöttek! Megtévesztő ez a csábítás. Budapest, 2023. január 6.
Meghallom a dalt Távolból szól kattogó lemezről harangjátékkal A hideg átrecseg az ütemes reszketésen Idős nénikék éneke szűrődik ki templomajtók résein Én mégis egyedül Élettelen freskókra bambulva Csak a te hangod hallom A padban hozzád bújok Elrejtőznék -azóta elajándékozott- nagykabátodban Angyali szoprán csilingelés Elhívott az édes úr téged hallgat ránk borul Egy világgal ér fel …
Continue reading "Ó gyönyörűszép"
leveleket dobál arcomba a szél piócák marják szemeim itt semmilyen vallás nem tud válaszolni ide hit kell nem is kicsi önpusztító küzdelem a búcsúzásunk átlátszóan üres költöző madarak refrénszerű rémzaklatás ez ide hit kell nem is kicsi méregdrága csodák leárazva várakozás gazdag koldusoknak jégbezárt operetthazugság ez ide hit kell nem is kicsi csillogó tekintet időtlenül …
Continue reading "Ide hit kell"
most még tükör által, homályosan látunk és nem csak az a baj, hogy koszos és torzít, hanem csak töredéket mutat, kerete, széle van és ráadásul magamat is látom benne, tehát fordítva, de én is benne vagyok. most még Budapest, 2022. november 26.
kisfiú vagyok kisfiú szeretnék lenni kisfiú szeretnék maradni simogasd meg a buksim vigyázz helyettem is rám legyen finom és forró a leves de mára csak annyi maradt, hogy tudhatom: minden november egyforma lesz ezután kiveszem a zsebemből a kezem amikor lefelé jövök a lépcsőn ha valaki gonoszságból lelökne, meg tudjam védeni arcom a horzsolásoktól takard …
Continue reading "Kisfiú"
Mekkora hit kell csontokra ínakat húzni mekkora remény kell fagyos földbe magokat vetni mekkora nagyság kell sivatagra cserélni a kristálytengert mekkora bizalom kell barbár embereknek megváltást adni mekkora béke kell vad vihart elcsendesíteni mekkora vágy és erő kell az elveszettség csendjébe harmóniát hozni mekkora bölcsesség kell vándornak jó kapukat megnyitni mekkora kegyelem kell gyűlöletbe kedvességet …
Continue reading "Felfoghatatlanul hatalmas"
körbe jár az öröm táncol a szabadság dalra fakad a remény süteményt süt valaki csókok hevülnek hűségoltárok épülnek kivirágzik az ősz álmok rettegésében Budapest, 2022. október 10.
