Meghallom a dalt Távolból szól kattogó lemezről harangjátékkal A hideg átrecseg az ütemes reszketésen Idős nénikék éneke szűrődik ki templomajtók résein Én mégis egyedül Élettelen freskókra bambulva Csak a te hangod hallom A padban hozzád bújok Elrejtőznék -azóta elajándékozott- nagykabátodban Angyali szoprán csilingelés Elhívott az édes úr téged hallgat ránk borul Egy világgal ér fel …
Continue reading "Ó gyönyörűszép"
leveleket dobál arcomba a szél piócák marják szemeim itt semmilyen vallás nem tud válaszolni ide hit kell nem is kicsi önpusztító küzdelem a búcsúzásunk átlátszóan üres költöző madarak refrénszerű rémzaklatás ez ide hit kell nem is kicsi méregdrága csodák leárazva várakozás gazdag koldusoknak jégbezárt operetthazugság ez ide hit kell nem is kicsi csillogó tekintet időtlenül …
Continue reading "Ide hit kell"
most még tükör által, homályosan látunk és nem csak az a baj, hogy koszos és torzít, hanem csak töredéket mutat, kerete, széle van és ráadásul magamat is látom benne, tehát fordítva, de én is benne vagyok. most még Budapest, 2022. november 26.
kisfiú vagyok kisfiú szeretnék lenni kisfiú szeretnék maradni simogasd meg a buksim vigyázz helyettem is rám legyen finom és forró a leves de mára csak annyi maradt, hogy tudhatom: minden november egyforma lesz ezután kiveszem a zsebemből a kezem amikor lefelé jövök a lépcsőn ha valaki gonoszságból lelökne, meg tudjam védeni arcom a horzsolásoktól takard …
Continue reading "Kisfiú"
Mekkora hit kell csontokra ínakat húzni mekkora remény kell fagyos földbe magokat vetni mekkora nagyság kell sivatagra cserélni a kristálytengert mekkora bizalom kell barbár embereknek megváltást adni mekkora béke kell vad vihart elcsendesíteni mekkora vágy és erő kell az elveszettség csendjébe harmóniát hozni mekkora bölcsesség kell vándornak jó kapukat megnyitni mekkora kegyelem kell gyűlöletbe kedvességet …
Continue reading "Felfoghatatlanul hatalmas"
körbe jár az öröm táncol a szabadság dalra fakad a remény süteményt süt valaki csókok hevülnek hűségoltárok épülnek kivirágzik az ősz álmok rettegésében Budapest, 2022. október 10.
ez már nem a cipőfűzőbarátság már nem játszunk együtt nem szórunk homokot a másik szemébe nem temetjük el egymást a vízparton sem -úgy, hogy csak a nyakunk és fejünk látszik- nem osztozunk álmokon nem építünk várat, elosontak az indiánok is nem fúrunk gyufaszálat frissen gyűjtött gesztenyékbe a volt már jobb is nosztalgiájának felhői mögül mosolyognak …
Continue reading "Csodatitkok"
nem tudom mikor vagy magányosabb amikor az előadás előtt egyedül iszogatsz a büfében, a koncert végén, vagy a legnagyobb tapsviharban táncolnál a sorok között és minden dalodnak rossz helyen és rosszul van vége zavarnak a fények útjába állnak muzsikádnak a hangszered korlátjai hangolsz, énekelsz, eltévedsz, parazsat gyűjtesz frázisok vajúdnak csodákat tájképek olvadnak össze vonatsínekké mégsem …
Continue reading "Ész aki zen ész"
Ilyenek ezek az irreális szeptemberi hajnalok önpusztító mocsokba lehúzó vad hajlamok őrült szabályokba zárt kicsinyes zsarnokok szegénységben nyomorgó féregszívű gazdagok emberalatti értelmetlen káoszok emberfeletti égre nyíló ablakok vigasztaló reménységű hófehér rajzlapok csodában született kristálytiszta harmatok agóniát simogatva meggyógyító balzsamok én mindeközben itt vagyok és nem vagyok loholok vagy topogok dadogok vagy zokogok a most is …
Continue reading "Szeptemberi hajnalok"
csendes esőcseppekkel, eláztatott levelekkel, apró fehér pókkal, puha takaróval simogatva jött az első szeptember nélküled talán a víz teszi, de máris folyékony illattá egyszerűsödnek emlékeink, melyeket sohasem éltünk át teljesen egy éve még énekeltél és szőlőt ettünk a szélvédett házfalnál éppen akkor születtek a kismacskák nem ismertük egymást, de legalább kérdeztünk amikor kérdeztünk, akkor legalább …
Continue reading "Kenj nekem egy mézes-vajas kenyeret" 