Minden arcban, hangban mozgólépcső haladásban vagy hálószoba maradásban láthatom a teljességet is vagy a hiányzó részek agóniáját a még nem értem oda állapotát is mély részvétem cinkos harmóniába csábít bőrünk összeér levegő sem bújhat közénk türelmünk szeretkezik álmokban kisimult gyűrődésekkel reménybe oltott gyöngéd érintésekkel én csupán útravalót készíthetek neked mert az ösvényre egyedül kell rátalálnod …
Continue reading "Veled leszek. Ne félj!"
emberléptékű zaj Istenléptékű csend angyalléptékű dicsőség pásztorléptékű imádat bölcsléptékű ajándékok jászolléptékű egyszerűség hiába a Heródesléptékű gyűlölet Budapest, 2019. december 13.
Önérzetes fröcsögő médiagrófok Plasztikázott divatbábok szelfikorcsok Mit gondoltok arról, hogy pár nap és itt a december és egyszer sem fáztunk még az idén De úgy látom, hogy nincs itt pánik nem kell még behúzni a kéziféket Vegyünk inkább gyorsan akciósan egy még nagyobb hűtőgépet Budapest, 2019. november 27.
Ma nem jól érez a világ Ma nem érzem jól a világot Ma nem érzem magam Ma nem érzem jól magam a világban Ma nem jó ez a világ Érzem Itt minden csak dísz Itt minden csupán díszharmónia Itt minden kizárólag díszlet Micsoda dísznóság itt minden Diszkrét disszonancia díszkeretben This is sad. Budapest, 2019. november …
Continue reading "Ma és itt"
Bátorság kell? Könnyek? Harag? Teljes összeomlás? Hogy legyen itt legalább valami mellékhatás. Érintetlen gyógyszerek érintetlen sebekre. Feloldás és megoldás nem került a receptre. Nem írtad fel. Nem váltottam ki. Azt sem mertem beismerni, hogy fáj. Nem sírtam el. Nem mondhattam ki. Cinkos némaságunk új szavakra vár. Budapest, 2019. november 14.
Velence veszélyben és vizek alatt vérzik. Lentről és fentről. Kintről és bentről ázik. Szennyvíz alatt vérzik. Veszélyben van Velence. Egy napon az emléke is el lesz majd felejtve. Budapest, 2019. november 14.
Minden ünnep és évszak keveredik bennünk Banális és áttetsző már minden apró végletünk Egyszerre távozunk, érkezünk, integetünk Percenként elalszunk, majd újra ébredünk. Könnyparázsban térdelek Csendhúrokat tépkedek Altatókra ébredek Szeretlek és féltelek Budapest, 2019. 08. 15.
Megrágtam. Megettem. Kihánytam. Lenyeltem. Neveltek. Neveltem. Vezettek. Vezettem. Színházban. Szerepben. Felálltam. Elestem. Rombolok. Teremtek. Jöhetek. Mehetek. (Önmagam. Lehetek.) Eladtak. Megvettek. Bűnhődtem. Büntettek. Zajokban. Csendekben. Kérdeztek. Feleltem. Magányban. Tömegben. Találtam. Kerestem. Eláztam. Nevettem. Törődtem. Szerettem. Budapest, 2019. május 8.
Látnunk kell a földi poklot, hogy felfogjuk milyen szánalmas a földi mennyországban panaszkodni. Budapest, 2019. április 17.
Az első lapon ideadtad a világot Most a mese vége felé Lassan kicsúszik kezünkből a könyv Már nem értem a szavakat Szándékok és emlékek is elrejtőznek Hallani vélem halk dúdolásod De akárhogyan is szeretném, nem ismerem fel a melódiát Mégis értelek. Te most ismét gyermek lehetsz Minden illat, íz és csoda Hol volt, hol nem …
Continue reading "A második világ hajnala" 