Szerző: tornayandras

Látnunk kell a földi poklot, hogy felfogjuk milyen szánalmas a földi mennyországban panaszkodni. Budapest, 2019. április 17. 

Az első lapon ideadtad a világot Most a mese vége felé Lassan kicsúszik kezünkből a könyv Már nem értem a szavakat Szándékok és emlékek is elrejtőznek Hallani vélem halk dúdolásod De akárhogyan is szeretném, nem ismerem fel a melódiát Mégis értelek. Te most ismét gyermek lehetsz Minden illat, íz és csoda Hol volt, hol nem … Continue reading "A második világ hajnala"

a megkezdett mozdulat folytatódik hiába álltunk meg a ki nem mondott szavak ott rügyeznek némaságainkban megkötözve is tudunk táncolni undorodva is lehet ámulni A magban szuszog egy egész kert. Ott a talán. Az igen és nem. Nincs szabadság, nincs itt semmi. Nincs szerelem, nincs mit tenni. nincs út nincs kút titok burkol mindent a fent … Continue reading "Balett"

Lerázhatsz, ellökve eltaszíthatsz Megbánthatsz, átszúrva megvakíthatsz Hazudhatsz, gonoszul elgáncsolhatsz Használhatsz, konokul megvádolhatsz Nevethetsz, megvethetsz, de élek Gyűlölhetsz, szerethetsz, nem félek Budapest, 2019 február 12.

Azt álmodtam, hogy átalszom a világvége előtti közvetlen pánikot. Amikor felébredek majd, már csak annyi időm van, hogy belenézzek a káosz vajúdásába s ezt mondjam: -mert már csak Te leszel ott akkor- hogy mindent köszönök! Budapest, 2019. január 30.

fekete zongora ravatalánál zokogni január utolsó napjaiban, amikor az idei naptárakat már mind leértékelték s fázik a lábunk nem látjuk szépnek a telet egy picit sem miközben sóvárogjuk a társas szemlélődő csendet a hangtalan simogatást a hazatérés illatát keservesen nyílnak az ajtók miközben a semmi kapuin dörömböl sérült öklünk bújj hozzám – imádkozzunk együtt melegíts … Continue reading "Álomszünet"

Engedd meg, hogy a vihar ne haragot, hanem megtisztulást jelentsen Engedd meg, hogy elmúlásban romok között a kezdeteket keressem Engedd meg, hogy semmi más, csak tisztaság és őszinteség vezessen Engedd meg, hogy megértsem a sérülést és a hibákat is szeressem Budapest, 2019. január 17.  

csend. hó. gumiabroncs sercegés kontinensek egymásra hajolnak hull a csend. hallgat a hó. hála hullámzik hangtalan pihék házikóiban. csendkánon ismétli néma simításaid csend. hó. minden megcsúszik, ami gyors minden megtelepszik és tapad, ami nem akar gyors lenni csend. hó. csend hó. benned lenni csudajó. lábnyomod titokropogó. imádságunk szótlan, csak toporgó. csend. hó. vászontakaró. pelyhekkel fest … Continue reading "január 8."

zsák-zsák teli zsák zsákutcánkban nincs irány hiába szól BACH csomó pontjában a tiszta muzsika itt csak a krémszarvasok orra vöröslik a felváltót barna szalma jászolba csomagolják kevés bölcs jár mostanában errefelé újramelegített gesztenye fanyar illata falja fel mosolyainkat zsák-zsák teli zsák tilos alma fanyar mák zsák-zsák üres zsák zsákutcában nincs irány pedig a holtágon túl, … Continue reading "Magyar téli csoda (2018)"

Örülj, ha van -és tudsz- még miért sírni Lázadj most, mert a sötét völgyön túl már nem lesz miről írni Szenvedj ma és ünnepeld a könnyed Mert az utolsó hegyen túl a nehéz is már könnyed Köszöntsük hálával a tüskét, a kórt és a kort Táncoljunk a hiánnyal, hisz ez is csak a teljességünk volt … Continue reading "Örülj, ha van még miért sírni"