Ha nem értenéd már kimondott szavaim
és ajkad sóhajai nekem sem üzennének
nem lenne baj
Ha nem néznél már könnyes szemeimbe
és pilláid redőnyei előlem is eltakarnák
forrástiszta tekinteted
nem lenne baj
Ha nem hívnál már csendes sétákra
és nem tudnánk tudatosan eltévedni
nem lenne baj
Ha nem teremtene soha többé zenét ujjad
és én sem ajándékozhatnék csodatáncot
szépségre rezonáló lelked húrjaira
nem lenne baj
mindet el tudnék engedni
emlékeket, reménységet
hétfőket és péntekeket
süteményillatot és gyengéd ölelést
tiszta ruhát, ápolást, büntetést
nevetést, vádakat
elvetélő álmokat
csak még egyszer megsimogatnád
öregedő csecsemőkezeim
az nem lenne baj
nem lenne baj
Budapest, 2021. november 8.