Hamvasmályva harmóniák születnek
ahogy decemberi ráncos kezek
egy májusi dalocskát próbálnak
elhangolt és kopott zongorán
újra életre kelteni
tervek és emlékek folynak
egyetlen lomha zakatolásba
keressük azt a szót, ami még szent lehet
amit nem fed még be a szürke groteszk por
pislákoló fáklyahamu
téli földmagány szomorúsága közben
szép lassan sötét lett
s az ablakok elé egy másik világ lopakodott
észrevétlenül átsiklottunk egy másik országba
ahol már nem értjük a táblákat
és csak találgatjuk a feliratok üzeneteit