Ha a Te országod nem ebből a világból való, akkor Törvényszerű a szenvedés és a tövis Törvényszerű a támadás és az álomgyilkosság Törvényszerű a konfliktus és a könnyek Törvényszerű a közöny és a szurony Törvényszerű a meg nem értettség és a homály Törvényszerű a némaság a hangzavarban Törvényszerű megsebesülni és elbukni Törvényszerű megfeszülni és belehalni …
Continue reading "Törvényszerű"
Most megégetnek szavaid Megkarcol a szeretet Pont amikor érkezel Én ködbe lépve elmegyek
Mondá az Úr: Én vagyok a Te Istened Enyém vagy. Én nagyon szeretlek Érted alkottam a világot A bolygókat és a hóvirágot Légy óvatos. Tisztán őrizd törékeny lényed Mert sárból vagy, így megkeményít téged A dermesztő jég és a forró napsugár Vigyázz arra ki melléd és melletted áll És felelé az ember: Ki vagyok én? …
Continue reading "Szövetségek"
Van olyan szeretet, amiben minden fél megsérül. Van olyan épület, amely lerombolva felépül. Van olyan kijárat, mit nem nyithatsz ki egymagad. De van olyan béke is, mely értelmeket meghalad. Budapest, 2021. január 7.
Te hamarabb indultál el Én később csatlakoztam hozzád Te hamarabb érsz haza Én egyedül megyek tovább Még egy darabig Már csak néhány lépés van Előre vagy hátra (attól függ, hogy merről nézzük) Egyedül megyek majd tovább Árván és zokogva A hosszú téltől az örök tavaszig Budapest, 2021. január 5.
Üvöltő altatókban Robbantás és káosz Megtépázott világunkba A kis Jézuska milyen fát hoz? Milyen lesz a színe? Mekkora a csúcsa? Lesz-e vajon illata? Ég-e gyertya rajta? Előkerülnek lassan díszeink is: Kapzsiság gömb, hamis angyal Önzőség háború, butaság tankkal Kényszermosoly, fáradt remény Friss édesség, mégis kemény De van igazi ünnep. Tőlünk messze, nagyon távol. Ahol hangtalan …
Continue reading "Igazi ünnep"
A teremtő Isten emberekre bízta önmagát. Mekkora bizalom, micsoda szeretet. Végtelen erő és tehetetlen kiszolgáltatottság. Mekkora kérdőjel, micsoda felelet. Budapest, 2020. december 8.
Egyre hosszabbak az ölelések búcsúzáskor Egyre több őzet veszek észre Az autóút melletti szántóföldön Álomzenék dúdolnak csodákat Még mindig csak zsugorodnak a nappali percek Szavaink mélyebbek lesznek Csendjeink alkonyba kapaszkodnak Angyalhangok bátorítanak Legyünk kitartóak a várakozásban is Porcukor hull skarlátfájdalmak emlékeire Induljak? Maradjak? Ártatlan álmokba takarlak Lassítsak? Szaladjak? Így döntöttem: felismerlek Koldusban és barátban Meztelen …
Continue reading "Hosszú ölelések"
Szólnom kellene Gyógyító bölcset és tisztát De most csak a csendben vacogás hallható Háború van Ma nem találsz itt mást csak kriptát Ilyenkor csupán reménység és fény adható Budapest, 2020. december 2.
Hallom, amit láthatok Látom, amit hallhatok Egyre jobban hiszek Halk csodáidban Muszáj hinnem Különben meghalok Budapest, 2020. november 20.
