Nincs már gyerekszobám, nincs járóka, nincsen párna
Nincs ölelés és homlokcsók, ami egyedül csak nekem járna
Egy otthonnak hitt álom sebhelyeit most elhagyom
Csak képnyomok és karcolások maradnak a falakon
Tornay András verseinek oldala
Rendszeresen új tartalommal!