286 nap hazafelé
lassú csoszogással lépek óriás gyermeklábnyomokba sivár falak árnyéka hull szakadt képre és albumokra lépcsők, ajtók, ablakok, lakatok, folyosók, rácsok pislákol a mécses és én hófehér köpenyben fázok minden lépés messzebb és közelebb vezet kolduló könyörgésem nem találja kezed hangtalanul lassan csendfátyolba bújok elnémult lépteimmel szünetjelet húzok tükör nélkül is kisimulnak a megsebzett ráncok a fájdalom … Continue reading "286 nap hazafelé"