ajándékingyen kapott éjkorom árnyalatú
keménygrafit ceruzával
véletlenül karchúzott fekete vonal vagyok csupán
a fehér ajtón, a meglazult szürke kilincs felett
piros lángok
aranyhíd égők
mezőzöld örzőfalak
kék gyászfátyolselymek
minden felismert és elrejtett titkom ellenére
elmosódott kaleidoszkóp palettám zsibongása dacára
habár lehorgonyzott sanzonszőnyegeim jó illattal andalítanak
mégsem találkoznak ölelkező szavaink és szándékaink
az idők végezetének barna pecséthasadásáig
az utolsó néma foszlóecsetű skarlátnaplementéig
ez így is fog maradni
nem sikerült elvegyülni a csillogó platinasivárságban