átölel az emléked
múltidéző jelened
elhagylak de kereslek
ápollak és szeretlek
megszorítom kezedet
árva lesz a gyermeked
apró szárnya megreped
némaságban megreked
kiszárad és tönkremegy
ázott földünk megremeg
merre megyünk nélküled
üres marad a helyed