Az a szomorú, hogy sosem tudhatjuk, hogy
mennyit hazudtak már nekünk
Az kegyetlen, hogy ritkán láthatjuk, hogy
kik is játszottak már velünk
Az nagyszerű, hogy nem is kell értenünk, hogy
miért szeret és vigyáz ránk Istenünk
Tornay András verseinek oldala
Rendszeresen új tartalommal!
Az a szomorú, hogy sosem tudhatjuk, hogy
mennyit hazudtak már nekünk
Az kegyetlen, hogy ritkán láthatjuk, hogy
kik is játszottak már velünk
Az nagyszerű, hogy nem is kell értenünk, hogy
miért szeret és vigyáz ránk Istenünk
Szeret. Nem szeret.
Lehet. Nem lehet.
Megyek. Nem megyek.
Veled. Nem veled.
Felírtam falakra
Minden nap egyforma
Eldöntöm magamban
Szárnyalok magasra
Felírtam falakra:
Szeret. Nem szeret.
Minden nap egyforma.
Lehet. Nem lehet.
Eldöntöm magamban:
Megyek. Nem megyek.
Szárnyalok magasra.
Veled. Nem veled.
nem a hangok, nem a szöveg,
hanem a dal
nem a vászon, nem a festék,
hanem a kép
nem az igen, nem a nem,
hanem a válasz
nem a kerék, nem a kormány,
hanem az út
nem az én országom, nem a te országod,
hanem az ország
nem tudunk szemlélni
hályogos mindkét szemünk
s már rég nem merünk élni
taníts minket szent időtlen
a jelenben elégni
és sohasem félni
csak benne lenni
csak Benned lenni
csendben lenni
születni és eltemetni
a semmit és a mindent is
végleg elengedni
Minden arcban, hangban
mozgólépcső haladásban
vagy hálószoba maradásban
láthatom a teljességet is
vagy a hiányzó részek agóniáját
a még nem értem oda állapotát is
mély részvétem cinkos harmóniába csábít
bőrünk összeér
levegő sem bújhat közénk
türelmünk szeretkezik
álmokban kisimult gyűrődésekkel
reménybe oltott gyöngéd érintésekkel
én csupán útravalót készíthetek neked
mert az ösvényre egyedül kell rátalálnod
de rengeteg jelet hagyok majd
s minden elágazásnál megsúgom, hogy merre indulj
amíg nem lángol a sivatag
amíg a földből folyó fakad
amíg levelet kerget a szél
amíg csodákat rejt nekünk a tél
veled leszek
ne félj
a világ végezetéig
emberléptékű zaj
Istenléptékű csend
angyalléptékű dicsőség
pásztorléptékű imádat
bölcsléptékű ajándékok
jászolléptékű egyszerűség
hiába a Heródesléptékű gyűlölet
Önérzetes fröcsögő médiagrófok
Plasztikázott divatbábok szelfikorcsok
Mit gondoltok arról, hogy
pár nap és itt a december
és egyszer sem fáztunk még az idén
De úgy látom, hogy nincs itt pánik
nem kell még behúzni a kéziféket
Vegyünk inkább gyorsan akciósan
egy még nagyobb hűtőgépet
Ma nem jól érez a világ
Ma nem érzem jól a világot
Ma nem érzem magam
Ma nem érzem jól magam a világban
Ma nem jó ez a világ
Érzem
Itt minden csak dísz
Itt minden csupán díszharmónia
Itt minden kizárólag díszlet
Micsoda dísznóság itt minden
Diszkrét disszonancia díszkeretben
This is sad.
Bátorság kell? Könnyek? Harag? Teljes összeomlás?
Hogy legyen itt legalább valami mellékhatás.
Érintetlen gyógyszerek érintetlen sebekre.
Feloldás és megoldás nem került a receptre.
Nem írtad fel. Nem váltottam ki.
Azt sem mertem beismerni, hogy fáj.
Nem sírtam el. Nem mondhattam ki.
Cinkos némaságunk új szavakra vár.
Velence veszélyben és vizek alatt vérzik.
Lentről és fentről. Kintről és bentről ázik.
Szennyvíz alatt vérzik. Veszélyben van Velence.
Egy napon az emléke is el lesz majd felejtve.